Még 50 nap, és bekövetkezik a változás, amelyre “mindannyian várunk” – mondta Pelczné Gáll Ildikó Fidesz-alelnök szombaton a Parlament előtt, ahol jelképesen, egy “Gyurcsány-korszak 50″ feliratú papírszalag felmutatásával és “az 50. nap” levágásával elindította a visszaszámlálást, a “centivágást”.
A magyar válogatott és a holland PSV Eindhoven focistáját kérte fel az ellenzéki párt, hogy legyen az egyik kampányarca – Dzsudzsák Balázs megerősítette az információt, menedzsere tárgyal a Fidesszel.
A Fidelitas konferenciája nagy érdeklődés mellett zajlott az Aranytíz Rendezvényközpontban. Az előadók közt olyan nevek voltak, mint Navracsics Tibor, Szijjártó Péter, Borókai Gábor, Szalai Annamária, Dr. Belénessy Csaba és további médiaszakembereket. Beszámoló a rendezvényről.
Fotó: Csath Domonkos
Szijjártó Péter, a szervezet korábbi elnökének köszöntője után Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője osztotta meg a mai magyar médiavalósággal kapcsolatos gondolatait a hallgatósággal. Vitaindítójában elmondta, hogy bár ő nem szakember, mégis foglalkoztatják olyan dolgok, minthogy mi a köz, mit jelent a közszolgálat és feltétlenül együtt kell-e járjon az értéksemlegességgel és értékmentességgel.
Frakcióvezető Úr után Belénessy Csaba MTI alelnök arról beszélt, hogy mennyire hatékony a magyar közszolgálat. Beszédében kitért arra, hogy az internet elterjedésével csökkent a hírszolgálat hatékonysága, és fontosabb szempont a tényszerűségnél az ingyenesség, ezenkívül az online hírek bármelyik pillanatban kijavíthatóak, míg a nyomtatott sajtóban címlapon lehozott elferdített adatokkal tűzdelt cikk kijavítása sokkal bonyolultabb. Kiemelte emellett, hogy a közszolgálat nem csak a határon belüliek kiszolgálását jelenti.
Dr.Farkas Attila Erik, a Fehérvár TV vezetője kifejtette, hogy minél fiatalabb a közönség, annál kisebb a közszolgálati tartalom iránti igény, érdeklődés. A kis, helyi médiumok egyre nehezebb helyzetben vannak és egyre kevesebb nyereségük van – mondta el a fejér megyei megyeszékhely televíziójának elnöke.
Az első panelbeszélgetés „Állami részvétel a köztájékoztatásban” címmel, Ókovács Szilveszter moderálásával zajlott. A beszélgetésben Cser-Palkovics András, a Fidesz képviselője, az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottságának tagja, Szalai Annamária, az ORTT tagja, Szadai Károly, a a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumának volt elnöke és Antal Zsolt médiaszakértő vettek részt.
Párbeszédükben fejtegették az állami szerepvállalás és az állam, mint közszolgáltatást ösztönző szerv szerepét, a nézettség fontosságát, hogy az-e az értékes és közszolgálati, amit a statisztika igazol. Felmerült, hogy ha már az állam közpénzből tartja fenn a médiumokat, vajon konkrét probléma esetén (pl.: népességfogyás) tud-e tenni valamit. Egyetértés volt a résztvevők közt abban a tekintetben, hogy nem tud az állam ezzel mit kezdeni, eszközök híján, de a szabályozó szerepet és a példamutatást mindenképp ösztönözni kell állami részről. Megegyeztek abban is, hogy a demokráciát csak a tájékozott emberek tudják irányítani, és megdöbbentő adatként szolgált, hogy a magyar médiafogyasztók 40%-a nem tudja megkülönböztetni a közszolgálati és kereskedelmi médiumokat. A közmédiumok elnöki pozíciójának betöltése kapcsán egységes állásponton voltak a beszélgetők, azaz, hogy a jelenlegi pályáztatásos rendszer helyett inkább ki kéne nevezni a vezetőket.
Téma volt a napokban kirobbant Danubius-Sláger Rádió-ügy is, melynek kapcsán Szalai Annamária, mint a pályázat elbíráló bizottság tagja ismertette a részleteket.
Kis kávészünet után a második kerekasztal beszélgetést „A közszolgálati média finanszírozása” címmel Gazsó L. Ferenc vezette le.
Akik pedig az asztalnál ültek: Borókai Gábor, a Heti Válasz főszerkesztője, Balogh László, az MTV Kuratóriumának tagja és Vitézy Tamás, a Helyi Téma főszerkesztője.
A szakemberek is megosztották a hallgatósággal saját közszolgálat-definíciójukat, s jól láthattuk az előző beszédekből is már, hogy ez nem egy pontosan meghatározott és körülhatárolt dolog. Vitézy tamás szerint a közszolgálat feladata a tájékoztatás, a szórakoztatás és az oktatás. Borókai Gábor abban látja a különbséget a közszolgálati és a kereskedelmi média közt, hogy míg a közszolgálati állami tulajdont képez és az a feladata, hogy hiteles maradjon, addig a kereskedelmi profitmaximalizációra törekszik és másodlagos szempont a tényhű tartalom. Balogh László kezdésként megkérdőjelezte, hogy van-e Magyarországon egyáltalán közszolgálatiság, mert -mint elmondta -, az ő elvárásai szerint nincs. Szerinte nem csak a nagyközönség kiszolgálása kellene, hogy a cél legyen, hanem az értékes kulturális üzenetek is.
A közszolgálati médiumok finanszírozásáról Balogh Úr elmondta, hogy míg a közszolgálati adók kevés pénzből, régi technikával dolgoznak, addig a kereskedelmi televíziók komoly anyagiakkal és modern eszközökkel rendelkeznek. Az MTV a Bajnai-féle megszorítás és a székház váltás miatt több, mint 1/3-dal kevesebb pénzből gazdálkodhat jövőre, s így a törlesztő részletek miatt 0 forintjuk marad műsorkészítésre.
Borókai Gábor szerint a köztévé feladati közé tartozna, hogy a többség által igényelt műsorokat láthassák a nézők (pl.: Debrecen Bajnokok Ligája meccse a DigiTV-n) az országos sugárzású csatornán. A finanszírozás megoldása abban lenne, ha a tv előfizetők befizetett díjaiból a közszolgálati médiumok is részesülnének.
Vitézy lehetetlen, hogy mindenki fizessen, mert a díj beszedése drágább lenne, mint a bevétel. Szigorúbb műsorpolitikát szorgalmaz a kereskedelmi tv-knél.
A helyi médiumokkal kapcsolatban a Heti Válasz vezetője rámutatott, hogy sokkal nagyobb érdeklődés övezi ezeket, ezért az önkormányzatoknak mindenképp ekll, hogy legyen pénzük erre. Balogh László szerint is hatalmas deficit keletkezne a tájékoztatásban a helyi média eltűnésével.
A harmadik blokkban a média ifjú titánjai osztottál meg egymással és a hallgatókkal gondolataikat „Levegőt szeretnénk cserélni”címmel Balogh Ákos Gergely vezetésével. Pindroch Tamás, a Magyar Hírlap, Szimicsku László, az MTV és Stumpf András, a Heti Válasz munkatársa voltak a beszélgetés résztvevői.
A közszolgálat elvesztette az erejét a ’97-es kereskedelmi média megjelenésével, valamint az internet használat magas aránya miatt is vesztett jelentőségéből a televízió.
A Petőfi Rádió reformja is szóba került a panelbeszélgetés során, mely megosztotta a véleményeket. Egyrészt elhangzott, hogy a rádió hallgatóinak zöme nyugdíjas volt, és égető szükség volt radikális változásra, de Pindroch Tamás kifogásolta a közszolgálatiságot, a beszélgetős, fiataloknak szóló műsorok hiányát az országos rádiócsatorna műsorából. Stumpf András megkérdőjelezte a szigorú közszolgálatiság szükségességét, hisz a Magyar Rádió egyes csatornája ellátja ezt a funkciót.
Szóba került még, hogy mi az közszolgálati műsor, a populáris, amely kiszolgálja a közönséget vagy az, amely valóban értéket közvetít, hogy van-e nézői igény egyáltalán vagy azt nézik az emberek, ami megy.
A kérdésre, hogy dolgoznának-e a közszolgálati médiumnál, mindhárom szakember elismerte az MTV presztizsét. Szimicsku László, aki korábban dolgozott a TV2-nél is, rámutatott, hogy sokkal nagyobb műsorkészítői szabadság van a királyi televíziónál, mint a kereskedelmi csatornánál tapasztalta, Pindroch Tamás is volt munkatársa a Magyar Televíziónak, és szintén a feldolgozás módbeli különbségekre mutatott rá a kereskedelmi tévékkel szemben.
A konferencia zárásaként a szervezet elnöke, Ágh Péter összegző szavait hallgattuk meg.
Székely Réka
